Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek (1924-ig: Iskolanénék): pápai jogú, magyar női szerzetes kongregáció. - 1. Tört. A →Le Clerc és Fourier Szt Péter által alapított →ágostonos kanonisszák 1747: megtelepedtek Pozsonyban. Kunszt J. érs. meghívására 1860: Horazdiowiczból (Cseho.) érkeztek az első nővérek Kalocsára, ahol zárda, tp. és isk. várta őket. El. népisk-t, 1868: óv-t és polg. isk-t, 1869: tanítónőképzőt, 1877: óvónőképzőt nyitottak. Kalocsa a 19. sz. végére ~ néven önálló kongr-vá fejlődött, melyet (Szt) X. Pius p. 1907: erősített meg. Főként az Alföld déli részén tevékenykedtek mint tanítónők, betegápoló és pléb-n segítő nővérek. 1870: tanító-, 1872: óvónőképzőt nyitottak. 1875-1929: polg. isk. tanítókat, ill. tanárokat képeztek. 1918: internátusa 114, 1943: 80 növ-et fogadott. - Bpen 1927: átvették a Keresztes Nővérek Kun u. óvodáját (1828: Brunswick Teréz alapította; Budán, az I. ker. Mikó u-ban, majd Pesten, a VIII. ker. Mária u. 30. alatt, 1850-1950: a Kun u-ban működött). - 1877: 6 házban 92, 1910: 31 házban 566, 1930: 27 házban 678, 1950: 42 házban 773 nővér élt. - 1945: 8 o-os ált. isk-t szerveztek. 1948: az int-et államosították. - A →trianoni béke után Bácskában maradt 20 rház 174 nővérrel 1930. X. 23: önálló kongr. lett. - 1989. IX: a ~ hivatalosan újjáéledt. X. 20-X. 31: a római nagykápt-on a „Szegény” jelzőt elhagyva fölvették a →Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata nevet. Ekkor Altöttingben 7, Münchenben 6, Ausztráliában 4, Kanadában 2 nővér élt. Később valamennyien hazatelepültek. - Ált. főnöknők: 1860: Franz M. Terézia, 1911: Bleilőb M. Barnárda, 1933: Vojnich M. Aquina, 1947: Bali M. Ildefonsa, 1969: Zemplén M. Mediatrix, 1977: Mouillon M. Antónia. -

2. Intézeteik az 1940-es években: Ada: népisk.; Alsóság: óv., népisk.; Baja: óv., el., polg. isk., líceum, tanítónőképző, gyak. isk. koll-mal; Bács: el. isk.; Bácsalmás: óv., nép- és polg. isk. koll-mal; Bácsbokod, Bácsszentiván, Bátya: óv., népisk.; Bp. VIII. Kun u. 3.: óv., napközi otthon; VIII. Mária u. 20.: főisk. hallg-nők Kis Szt Teréz Otthona; Cegléd: el., polg. isk.; Csillaghegy: polg. isk.; Dávod, Dunakeszi, Dunapataj: óv., népisk.; Esztergomtábor: szalézi Szt József Fiúnev. Int. házt-a; Foktő, Gara, Hajós: óv., népisk.; Hercegszántó: népisk.; Horgos: el. isk., árvaház; Hódság: óv., el. isk.; Hőgyész: polg. isk. koll-mal; Jánoshalma: óv., népisk., polg. isk.; Kalocsa: óv., beteg és öreg nővérek üdülőotthona, a szem. és a jezsuita koll. házt-a, gazd. telep; Kecel: népisk.; Kiskőrös: óv., el. isk.; Kiskunfélegyháza: el., polg. és mezőgazd. leányközépisk., líceum, tanítónőképző gyak. isk-val és koll-mal; Kiskunhalas: el., polg. isk. koll-mal; Kula: el. isk.; Kunbaja: óv., népisk.; Mágocs: el. isk.; Mélykút: óv., népisk.; Mohol: óv., el. isk.; Magyarkanizsa: el. és polg. isk. koll-mal; Martonos: el. isk.; Németkér: óv., népisk.; Óbecse és Őrszállás: el. isk.; Palánka: népisk.; Péterréve: óv., népisk.; Polgár: népisk.; Siklós: el., polg. isk. koll-mal; Szabadka: el., polg. isk. líceummal; Szeged: koll.; Újszeged: óv., napközi otthon; Szentfülöp: óv., népisk.; Szováta: óv., el. isk.; Temerin: el. isk.; Topolya: óv., el. isk.; Újverbász: koll.; Újvidék: óv., el., polg. isk. koll-mal; Vecsés: polg. isk. koll-mal; Zombor: óv., árvaház, koll. -

3. Kínai misszió. A r. vezetés 1925. X. 20-i felhívására 86 nővér jelentkezett. Lécroart fr. származású missz. pp. 1926. I: Kalocsán járt és segítséget kért a ~tól. 1926. VIII: 10 nővér indult el: →Hirmann M. Margit, Bérczi M. Cölesztina, Burgstaller M. Angelina, →Pecze M. Erna, →Surányi M. Foréria, →Reuz M. Virgilia, Eichinger M. Ulrika, →Graul M. Nikodéma, Kovács M. Gonzalva, Friedrich M. Georgina. - Pesti búcsúztatás (IX. 8.) után IX. 13: szálltak hajóra Marseille-ben. IX. 19: kötöttek ki Tiencsienben, IX. 28: érkeztek Szienszienbe, a jezsuiták közp-jába. Megtanulták a nyelvet, 1927. VI. 29: elfoglalták helyüket a Tamingtól 1,5 km-re fekvő Tamingszienben, melyet Lécroart pp. építtetett (orvosi rendelő, növ-ek lakása, zárda, kpna). Isk-ikban főként lányokat neveltek, katekétanőket képeztek, innen kerültek ki a bennszülőtt nővérek is. - 1929 nyarán érkezett Bán M. Skolasztika, →Hippich M. Alojzia, →Varga M. Matróna s Andrási M. Dafróza Kínába. Közülük hárman a fr. P. Cannepin esp. (†1934) hívására 1930. XII. 10: a szegényesebb misszióban, Kajcsouban telepedtek le (Hippich Alojzia helyett, aki Tamingszienbe került, Burgstaller M. Angelina jött). - 1930. IX. 7: indult Mo-ról a 3. csapat, s 1931. VI: Tamingban telepedett le 5 nővér: Hirmann M. Margit, az első főnőknő Kínában, Reuz M. Virgilia, Friedrich M. Georgina, s az újak közül kettő: Iselstöger M. Kanizia és →Kőnig M. Lidvina. A másik 2 új nővér: Bükk M. Rozária és Erdélyi M. Nicéta a tamingszieni missz-ba ment, ahol a főnöknő Pfeiffer M. Leopoldina lett. - A tamingi telep modernebb, nagyobb volt, mint a kajcsoui. Kpnáját 1933. I. 11: sztelték föl. Árvaházat nyitottak leányok, s otthont agg nők számára. Az isk-ba pogányok és ker-ek vegyesen jártak. Itt már kínai szerznők is voltak. - Az utolsó 2 nővér 1948: indult a missz-ba. r.k.

A ~ intézetében fennálló Mária Kongr. értes. 21-44. füz. Kalocsa, 1921-44. - A ~ szokásos imádságai és jámbor gyakorlatai. Szeged, 1924. - A ~ társulati imakv-e. Kalocsa, 1925. - Franz Mária Terézia, a ~ alapítójának és első ált. főnöknőjének élete és a társulat tört. 1825-1911. Uo., 1925. - A ~ szabályai és konstitúciói. Bp., 1926. (3. kiad. Kalocsa, 1931) - Intézeti imakv. a ~ társulatában fennálló int-ek növendékeinek haszn. Kalocsa, 1926. - MKA 1929, 1930. - A nőkongreganista kézikv-e. Kalocsa, 1932. - Miklósi 1936. - A ~ zsolozsmaimája. Szeged, 1940. - Pilinyi 1943:272. - A ~ beöltözési és fogadalomtételi szert-ai. Szeged, 1944. - MEN 1948:331.